Hogyan is történik a családállítás? Mi történik ott?
–teszitek fel nekem a kérdést nap mint nap.
Ebben az írásban a legegyszerűbb módon próbálom nektek szemléltetni, hogyan is zajlik, mi történik egy családállítás során.
Velem így zajlik:
A családállítás során láthatóvá válnak a családon belüli feszültségek, konfliktusok és a családtagok közötti megterhelő kapcsolódások.
Ezekkel dolgozunk, és ezek sokszor segítenek megtalálni a megoldásokat.
Aki családállítást szeretne, szüksége van egy szándékra, egy célra. Az állíttató, kinek a (pozitív töltetű és előre mutató) szándéka konkrétan elhangzik, (pár kérdés megválaszolása után) megadja az irányt, és energiát melyért munkálkodni fogunk.
A teremben lévő segítők közül kiválasztja a szűk családtagok (minden élő és minden elhunyt családtag) képviselőit, önmaga képviselőjét, és beállítja őket a térbe, úgy hogy helyzetük tükrözi az egymáshoz fűződő kapcsolatukat.
Majd leül a székre, és onnan nézi az eseményeket, melyek a térben zajlanak. „Kintről” látja saját maga és a képviselők viselkedését, érzelmi megnyilvánulásait.
A felállított képviselők hozzáférnek az adott családtag érzéseihez és kapcsolódásaihoz. Benne is elkezdenek az érzelmek belső rezdülései mozogni, melyeknek utat enged.
Felismerések tárulnak elé, miközben a térben lévő képviselők a bennük lévő testi érzetek alapján elkezdenek mozogni, viselkedni, és érzésvilágukban bekövetkező változásokat is kinyilvánítják.
És máris fény derül a valódi kapcsolódásokra, dinamikákra.
A családállító megkérdezi a képviselőktől, hogyan érzik magukat, mit érzékelnek.
Ezután mondatokat javaslunk nekik és megkérjük őket, hogy mondják is ki ezeket. Ezek a mondatok oldják a kialakult elakadt helyzetet. A képviselőkben keletkezett érzések kimondása, az oldó mondatok, a mozgatás, segítenek a helyreállításban, kapcsolatok kibékítésében.
Mindaddig ezt tesszük míg pozitív változás nem érezhető a képviselőkben, a térben, míg nem áll mindenki az őt megillető helyre.
Az állítás végén az állíttató beáll a saját képviselője helyére, és érzékelheti családjának az új rendjét. Magába szívja és elraktározza.
Mikor van vége?
Abban a pillanatban, mikor a legtöbb energiát érezzük.
Mikor a térben mindenki megkönnyebbül, jól érzi magát, amikor érezhető a szeretet, amikor érezhető a rend ereje, nyugalma.
Egyetlen egy állítás sem ugyanaz, mindig ott a „más”.
Egy olyan családi rendszerben történt eseményre derül fény, mely addig láthatatlan volt számunkra, nem lehet általánosítani, nem lehet sémát húzni rá.
Ez a szavakkal leírható része, töredéke annak mi leírhatatlan ….
A teremben tapintható lesz a lelkek jelenléte (hol izegnek, mozognak, hol csak a sarokban gubbasztanak), de tudd a szeretet ott van, körbeölel.
Lehet, hogy kell egy-pár pici pillanat, mire a mindennapos rohanásból, feszültségből, zaklatottságból, nem csak fizikálisan, de lélekben is, megérkezünk a családállítás helyszínére.
Nézz körül, lásd meg, hogy akik ott vannak, mind azért vannak ott, mert változtatni, változni szeretnének, azért vannak ott, amiért TE.
Vegyél egy nagy levegőt, és érezd…érezd, hogy nem vagy egyedül.
Leave a Reply